A parlament múlt hét szerdán 135 igen és 41 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadta a felsőoktatási követelmények átalakításáról is szóló törvényt.
A javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, ami többek közt megszünteti a nyelvvizsga-követelményt. Erről a jövőben az egyetemek saját jogkörben hozhatnak döntést.
Az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak hallgatóiktól, és az ehhez kapcsolódó képzések megszervezését is az intézményekre bízza az állam. Ez azt jelenti, hogy egyetemenként eltérő lehet, hogy milyen idegen nyelvi tudást írnak elő. Az egyetemeknek ezentúl maguknak kell gondoskodniuk „az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről” is. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetik be, de az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól.
Lazul a követelmény a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett, csak „nyelvismeretet” várnak el az elfogadott módosítás szerint.
Korábban két, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelv ismerete volt kötelező, ezt követően az egyetem maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet.
Egy korábbi cikkben Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének vezetője azt mondta, hogy ez egy „rendkívül káros és nem előremutató üzenet”. Légrádi szerint ezzel a kormány lemondott arról, hogy megoldja azon emberek problémáját, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaptak diplomát.
Az elfogadott módosításnak része, hogy a külföldről érkező orvosok, gyógyszerészek – feltehetően az Ukrajnából érkező menekültekkel összefüggésben – gyorsabban bekapcsolódhatnak a munkaerő-hiányos magyar egészségügybe. Ezentúl eltörlik a 70 éves korhatárt az egyetemi oktatóknál – ez eddig az egyházi, a magán, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemeken szabályozva volt.
Könnyítettek a mesterképzések indításán is: azok az egyetemek, amelyeknek már most is van alapképzés-indítási jogosultságuk, automatikusan létesíthetnek mesterképzést. Létrejön egy új egyetem is: a Gábor Dénes Főiskola alkalmazott tudományok egyetemeként működik 2023. február 1-jétől, Gábor Dénes Egyetem néven.
A jövőben pedig bizonyos esetben külön szabályok vonatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Az elfogadott javaslat szerint részt kell vennie nemzetközi együttműködésekben, és erősítenie kell a gyakorlati képzést. Ennek jelentőségét a közérdekkel indokolják, mivel az állami megrendelő számára sok tekintetben ez az egyedüli képzési hely. A javaslat szerint ezért érkezhetnek a jövőben az NKE-re olyan külföldi szaktekintélyek, akik nem felelnek meg a közalkalmazott oktatók foglalkoztatására vonatkozó szigorú követelményeknek.
Csák János kultúráért is innovációért felelős miniszter még nyáron jelentette be, hogy jövőre és 2024-ben több ponton átalakul az egyetemi és a felvételi rendszer. A most elfogadott változásokkal korábban részletesebben ebben a cikkben írtak. Az egyetemi felvételi rendszer átalakításáról, illetve annak részletes szabályiról korábban ebben és ebben értekeztek.
(telex.hu)
